Mikor ma elkezdtem írni neked elhatároztam, hogy leírom, hogyan érzek most, hogy ilyen távol vagy.....És aztán szépen belekerült a mesénk második részének utolsó bekezdésébe.....Úgy érzek Pungisz. Egyedül....nélküled.....nagyon rossz...:( És nemcsak az rossz, hogy nem vagyunk együtt, hanem az enyelgős szerelmes szavaid is hiányoznak, hiányzik a kedvességet, a nevetésed hangja......a boldog hangod hangja....:( Mindig úgy érzem rajtad, hogy van valami ami nyomja a lelked.....És nemtudom, lehet, hogy gyerekesnek hangzik, de két napja tényleg nem mondtad nekem csak úgy ki, hogy "szeretlek" vagy hogy hiányzom...pedig nem így váltunk el......óriási imádattal váltunk el.......és ma még csak (K):P(L) sem volt.....:( Tudom Pungisz ezek apróságok, viszont a mieink, mi vagyunk ezek, mi alakítottuk ki, és te is észreveszed, te is megjegyzed, ha nem írom ezeket le...:(
Egyet kérek szerelmem....ha van valami ami bánt, vagy rossz, vagy ami kihat a kapcsolatunkra...kérlek hogy mondd el nekem, és ne hallgass róla. Legyen ez bármi...érzés, tett, szó, mondat.....szeretném tudni........mert beleőrülök......Hiányzol..........!!!!!!!!!
Szeetlek, Szerencse, Szerelek, Szejetlek, Szeretlek.....
